A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kezdőknek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kezdőknek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. nov. 27.

Android kezdőknek és haladóknak | V. rész

Kellemes vasárnap délutánt kívánok minden kedves olvasónak. Míg a szerkesztőség másik fele a Mobil Weekenden gyűjtötte az információt, addig én összeszedtem tudásom és elkészítettem nektek az Android kezdőknek és haladóknak sorozat legújabb részét. Mint említettem, egy új korszak kezdődik: az alkalmazások korszaka. És ahogy ígértem, ma a híváskezelés lesz terítéken. Mi mással is kezdhetnénk az applikációk bemutatását, mint egy telefon alapfunkcióját – a telefonálást – ellátó alkalmatosság ismertetésével. Nem is kertelek tovább, vágjunk bele egyből a közepébe.





Nem csupán a híváskezelés lesz ma a téma. Ide veszem a névjegyzéket is, ugyanis szerintem ez szerves része a dolognak. Olyannyira, hogy az Android programozói egy ikon alá rejtették ezeket a szolgáltatásokat. Pontosabban a menüben elérhetjük őket külön is, de a kezdőképernyőn, alul, bal-közép tájékon található kis telefon ikonnal egy egységes felületet kapunk. Az említett piktogramot megnyomva egy klasszikus tárcsázót kapunk. Itt minden egyértelmű: a számokkal tárcsázunk, a zöld telefonnal indítjuk a hívást. A hívás-gomb mellett balra azonnal elérhető a hangposta, míg jobb oldalt törölhetjük a bevitt számokat. A beállításokban állíthatjuk be a hangposta gomb által használt számot, én nem használom így lecseréltem az egyenleginfó kódjára, szóval ahhoz kaptam egy gyors-gombot.


Legfelül látható egy menüsor, ahol a különböző hívásokkal kapcsolatos funkciók között navigálhatunk. Mint mondtam, ezek közül több oldal is rendelkezik saját ikonnal a menüben, azonban azok ugyanide hoznak minket és a hozzájuk kapcsolód fület veszik alapértelmezettként.


A tárcsázót a hívásnapló követi a sorban. Itt a fogadott, elmulasztott és indított hívásokat látjuk és kezelhetjük. Megjelenik a név (vagy a szám amennyiben az nincs hozzárendelve egyetlen névjegyhez sem), alatta a telefonszám és jobbra a dátum. Ha valakivel egymás után több esemény zajlott le, azt kis menüben tekinthetjük meg. A bal szélső nyilak jelzik az esemény típusát: a ferde, zöld, jobb-fel irányú a kimenő, a kék, balra-lefele mutató a bejövő, míg a balra-fel irányuló, görbe nyíl a nem fogadott hívást hivatott jelezni. Jobb szélen egyből hívhatjuk a kiválasztott kontaktot. Itt már aktív a menü gomb is: itt törölhetjük a teljes hívásnaplót.


A névjegy fül a legérdekesebb mind közül. Itt kezelhetjük kapcsolatainkat. Nem csupán a telefonos névjegyek jelennek meg, hanem lehetőségünk van facebookos, vagy gmailes kapcsolataink beszinkronizálására is. Elsőre nem látunk sok mindent. Itt vannak a nevek ábécé sorrendben. A jobb oldalt láthatunk egy betűsort, mely megkönnyíti a névjegyek közti keresést, ugyanis ujjunkat végighúzva rajta, gyorsan eljuthatunk a kívánt betűhöz tartozó ismerősökhöz.


Egy-egy névre rányomva láthatjuk a részleteket: az összes infót, amit hozzárendeltünk korábban, egy kis csillagot, melyet megérintve a kedvencek közé rakhatjuk ismerőseinket, a hívásnaplót az adott kontakttal és szerkeszthetjük is az adatokat. Van egy érdekes lehetőség, nevén nevezve az egyesített névjegyek. Itt könnyedén összekapcsolhatjuk névjegyeinket. Például ha a sim-kártyánkon külön volt egy személy otthoni és mobil száma mentve és még a Facebook adatait is idecsapnánk (email, szülinap) akkor ezeket pár érintéssel összeköthetjük.


A listában, a menü gombot megnyomva történik meg a varázslat, mivel így bukkan fel a rengeteg beállítási lehetőség.
  • Keresés: betűk, illetve szavak beírásával kereshetünk a névjegyek között.
  • Névjegy létrehozása: azt hiszem ez egyértelmű: új kontaktok hozzáadására szolgál. Dönthetünk a névjegy helyéről és ennek megfelelő mennyiségű adatot rendelhetünk az adott személyhez.
  • Megjelenítési beállítások: itt állíthatjuk be, hogy mely kapcsolatok jelenjenek meg. Például csak a számmal rendelkezőek látszódjanak vagy csak a telefonon lévőek, de a listázás sorrendjét is itt szabályozhatjuk.
  • Fiókok: itt van lehetőségünk a Gmail, Facebook, vagy Twitter fiók hozzáadására.
  • Több névjegy kiválasztása: névjegyek kijelölésére és csoportos műveletekre van itt lehetőség
  • Névjegyek kezelése: a névjegyeket másolhatjuk Sim-re/ről, és vCard (.vcf) fájlba menthetjük őket, (és természetesen vissza is állíthatjuk innen) aminek az az előnye, hogy minden oprendszerrel szinkronizálható valamilyen módon. Magyarul így van lehetőségünk például iPhone-ról Androidra varázsolni a teljes névjegyzéket.


Már csak a Kedvencek és a Csoportok maradt. A kedvencekbe a "megcsillagozott" emberkék kerülnek. A csoportokban pedig meglepőmódon csoportokat hozhatunk létre és a bennük lévő tagoknak küldhetünk csoportos maileket és üzeneteket.

Ez lett volna az új rész, jövőhéten ismét itt leszek, azt se hagyjátok ki. :)

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.

2011. nov. 25.

Android kezdőknek és haladóknak | Az első fejezet összefoglalása



Cikksorozatom első része október 23.-án jelent meg. Kis kulisszatitok, hogy ezzel az írással jelentkeztem a Droidgroundhoz szerkesztőnek. Azóta további 3 epizódot tudhat maga mögött a széria és van még bőven miről írni. Ezen cikknek az a célja, hogy felvezessem az Android kezdőknek és haladóknak sorozat 2. generációját.
Előtte azonban egy nagyon rövid ismétlés:

  • Első rész: ez egy általános összefoglaló az Androiddal kapcsolatban, valamint egy kis okostelefon alapozó
  • Második rész: rövid Droid-történelem és az egyes verziók elemzése
  • Harmadik rész: áttekintettük a kezdőképernyőt, az itt látható dolgokat és az itt véghez vihető tevékenységeket
  • Negyedik rész: a widgetek működését figyeltük meg, pár példával szemléltetve
Nos ezzel lezáródott egy fejezet. Pontosabban a folytatásban szereplő részek felépítése szempontjából indul egy új generáció. Az alapokkal végeztem, szóval jöhetnek a konkrét alkalmazások. Először egyben akartam elemezni az alap alkalmazásokat és utána, esetleg folytatni és befejezni letöltött cuccokkal. De arra jutottam, hogy sokkal jobban be tudom mutatni a rendszer képességeit és a felhasználó lehetőségeit, ha felhasználási területük alapján csoportosítva mutatok be alkalmazásokat. Például a most szombati téma a híváskezelés lesz. Ennek keretében bemutatom az alap droidos híváskezelőt, az ehhez tartozó beállításokat, trükköket és hozok pár letölthető alkalmazást, melyek ugyanezt a funkciót látják el. Szóval minden héten egy új területtel jövök mostantól. Ne hagyjátok ki és tartsátok észben: minden szombaton Android kezdőknek és haladóknak!

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.

2011. nov. 21.

Android, kezdőknek és haladóknak | IV. rész

A rendszeres olvasók, biztos észrevették, hogy múlt héten nem volt új Android, kezdőknek és haladóknak epizód. Ezért elnézést kérek, de nem állt módomban megírni és másra nem akartam bízni, hiszen én kezdtem el, szóval kötelességem magamnak is befejezni a sorozatot. Kárpótlásul most itt vagyok az új résszel, de az 5.-re se kell sokat várni, ugyanis azt még a hét közepén publikálom. Magyarul a hét három új részt fog hozni nektek. Most viszont még ne szaladjunk annyira előre, ugyanis ma a widgetekkel foglalkozunk.




Először ez a mondat arról szólt, hogy egy minicikket írok most, mivel ilyen apróságokról nem lehet sokat beszélni. Miután végeztem és átnéztem, rájöttem, hogy ez nem állja meg a helyét, szóval úgy vezetném fel a mai részt, mint teljes értékű folytatása az előzőnek, ugyanis olyan alapvető alkotóelemről, mint a widgetek, mindenképpen részletesen meg kell emlékeznünk.

Hogy őszinte legyek, mialatt azon gondolkoztam, mit is írjak ma, rájöttem, hogy nem túl hálás feladat ezekről a hasznos kis apróságokról írni ilyen környezetben. Mármint, nehéz elmondani, mi is az a widget. Ugyanis a lényegét és működését használat közben érthetjük meg legkönnyebben. Ha egy rövid, frappáns, egymondatos magyarázatot szeretnék adni, azt mondanám, hogy folyamatosan működő, egyszerű minialkalmazásokról beszélünk. A kezdőképernyőre tehetjük ki őket, ott mennyiségüket, helyüket szabadon változtathatjuk. Már régebben is írtam róluk, de a lényeg ennyi lenne. Most bemutatok pár hasznos widgetet, így könnyebb lesz elképzelni az egészet.

Alap widgetek:

  • Analóg óra
    Az alap Android szerves része. Sok gyártó kiegészíti, vagy lecseréli saját megoldására. Ha a jobb felső sarokban található, kisebb időmegjelenítő alkalmatosság nem elég, akkor jön el az ő ideje. Egyébként szerintem jól is néz ki egy óra a képernyő közepén. Megérintve az ébresztőóra beállításánál találjuk magunkat.

  • Energiagazdálkodás
    Ez talán a leghasznosabb widget mind közül. 5 gombból áll az egész, melyeket megnyomva, a kezdőképernyőről, gyorsan be-, illetve kikapcsolható a wifi, bluetooth, gps, szinkronizálás, valamint állítható a fényerő. Nagyon praktikus, mivel azt az időt, amit a beállítások közti turkálással és keresgéléssel töltenénk, simán megspórolhatjuk.

  • Zene
    Ezzel a cuccal a zenelejátszót kezelhetjük, minimális szinten: megállíthatjuk, elindíthatjuk az éppen a lejátszóban várakozó számot, a következőre léptethetünk, vagy a szám címét megérintve a lejátszóba ugorhatunk.


  • Naptár és market
    A naptár nevű darab egy kis ablakban megmutatja a közelgő, kalendáriumba bevitt eseményeket, emlékeztetőket. A market pedig, amennyiben hozzáfér az internethez, az éppen ajánlott alkalmazásokkal bombáz minket.



Top 3 by Alma'spite
Most pedig a három, általam legkedveltebb letölthető widget következik.

  • APN on/off widget
    Mobilnet előfizetőknek "musthave" widget. Egy aprócska, parancsikon méretű gomb, amivel ki-be kapcsolhatjuk az adatkapcsolatot. Ez időt és pénzt spórol meg nekünk. Ha kint van a főképernyőn, garantáltan nem fogjátok elfelejteni kikapcsolni a netet, így nem fog magától elfogyni a havi adatmennyiség.


  • Névnapok/Smooth Calendar
    Egyszerű kis informátor, az olyanoknak, mint én, akik szeretik felköszönteni ismerőseiket névnapjukon, de nem tudják megjegyezni, mikor, kinek is van a neve napja. Szimplán kiírja az adott napra vonatkozó névnapot, az ikonra kattintva pedig egy listában megtekinthetjük a közelgőeket is. Itt (a programon belül) még név értesítést is beállíthatunk, így telefonunk figyelmeztet ha az általunk választott név van soron.


  • Animated Weather Widget/Beautiful Widgets
    Multifunkciós cucc, mely megjeleníti az időt, dátumot, időjárást és még az előrejelzést is. Minden egybe. Jól is néz ki szerintem, de akinek nem jön be, az tölthet le hozzá skineket. Az órára nyomva az Óra nevű alkalmazás jön be. Az időjárásos részt megérintve, pedig egy "meteorológust" kapunk, aki szép animált képekkel mutatja az aznapi időjárást, három léptékben(reggel, délelőtt, este), valamint megnézhetjük a szélerősséget, páratartalmat és még előrejelzést is kapunk, noha ez az ingyenes verzióban csak a következő két napra vonatkozik.


Ennyi lettem volna mára, hamarosan jövök a következő résszel. Hogy az miről fog szólni, nemsokára kiderül. Nézzetek majd vissza!



Kapcsolódó cikkek:

Android, Kezdőknek és haladóknak |III. rész

Android, kezdőknek és haladóknak | II. rész

Android, kezdőknek és haladóknak | I. rész


Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.

2011. nov. 6.

Android, kezdőknek és haladóknak | III. rész

Korábban bemutattuk, mi is az Android. Mi az alap elképzelés, kik állnak mögötte és egyáltalán, mi is az okos telefonok lényege. Itt az ideje tehát, hogy elmélyedjünk magában a rendszerben. Nézzük tehát, mi történik, ha bekapcsoljuk újdonsült telefonunkat.



Miután az android alapjainak, történetének átfogó leírásával végeztem, egy nagyon nehéz téma került elém. Be kellene mutatnom magát a rendszert, belülről. De bemutatni azt, hogy mit látunk bekapcsolás után, nem könnyű feladat. A probléma oka, pedig a felhasználók elvárása. A userek szeretnének egy könnyen kezelhető, a telefonból maximumot kihozó és még megnyerő külsővel is ellátott szoftvert. Ezt az alap Android egy bizonyos mértékben teljesíti is, de mivel sok az egyforma hardverrel rendelkező telefon, a gyártók egyedi alkalmazásokkal és módosított kezelőfelülettel próbálják magukhoz csábítani a dilemmázó vásárlókat. Így ha a rendszert magát szeretném bemutatni, nem tudok egységesen beszélni, ugyanis ma már szinte minden gyártó a saját felületét húzza rá a droidra. Ezért úgy döntöttem, hogy az alap Androiddal és az egységesen, minden készüléken meg található alkalmazásokkal fogok foglalkozni. (talán majd egy későbbi cikkben kitérek a gyártók változataira).


A telefon bekapcsolása után a gyártó által használt bootanimáció jelenik meg. Ilyenkor töltődik be a rendszer. Akárcsak a számítógépeknél, az okostelefonoknál is fel kell építeni az oprendszert, hogy az működjön. Első alkalommal ez a folyamat akár 5-10 percig is eltarthat, a többi alkalommal, hardvertől függő mértékben gyorsabb már. Miután végzett és beléptünk magára a kezelőfelületre, az első indításnál szokásos konfiguráción kell túlesnünk. A nyelvválasztás egyértelmű. Ez után viszont fontos beállításokhoz érünk. Ugyanis mobilinternettel nem rendelkezők, ki kapcsolhatják az internethez ily módon való kapcsolódás lehetőségét (csak 2g használata), megkímélve magukat a sokezres telefonszámlától. A többi beállítás közül még az email fiók beállítása lehet érdekes. Ugyanis az Android teljes értékű használatához ez elengedhetetlen. A google szolgáltatások használatához szükségünk lesz egy gmail fiókra. Ennek regisztrálását azonnal meg is tehetjük, de később ugyanúgy adódik majd erre lehetőség. 

Elindulás után egy háttérkép fogad minket, felül egy értesítési sávval (status bar-ral), alul pár ikonnal, és középen néhány ismeretlen eredetű grafikai elemmel. Haladjunk fentről lefelé.

Status bar


Az Android egyik alap felszerelése. A hely, ahol minden esemény, információ, értesítés megjelenik. Alapból mindenképpen látnunk kell bal szélen az órát, mellette a töltöttségi szintet, illetve a térerőt szimbolizáló képecskét. Itt, jobb oldalt jelenik meg továbbá az aktuálisan beállított profil, az aktív wifi, bluetooth, repülős üzemmód, mobilinternet és megannyi további esemény ikonja. Gyakran bal szélen is láthatóvá válnak ikonok. Ezek az aktuális eseményeket szimbolizálják (nem fogadott hívás, olvasatlan sms, kész letöltés stb). Az értesítési sávot megérintve, majd lehúzva megtekinthetjük ezen események részletesebb leírását, valamint a megjelenő listából egy érintéssel az adott funkcióhoz juthatunk. Például ha látjuk, hogy van egy olvasatlan üzenetünk, csak lehúzzuk a status bart-t. Ott egy sávban megjelenik, hogy kitől jött és egy pár szót elolvashatunk magából az üzenetből is. Ha rányomunk, a rendszer odavisz minket az smshez, ahol elolvashatjuk az egész üzenetet, a küldővel intézett további beszélgetéseket, valamint válaszolhatunk is a feladónak. (az sms kezelő később részletes bemutatásra kerül)

Háttérkép, szabadon felhasználható felület


A status bar alatt egy nagy szabad terület látható. Ez ikonoknak, könyvtáraknak és az úgynevezett widgeteknek van fenntartva. Az első kettőt szerintem nem kell magyaráznom. Asztali gépünkhöz hasonlóan a programok ikonjait rakhatjuk ide és érhetjük el őket egyetlen érintéssel. Ezeket az ikonokat rendezhetjük könyvtárakba. De hogy is tehetjük mindezt meg? Ikon létrehozására két mód van: vagy belépünk a menübe és ott ujjunkkal egy ikont nyomva, tartva kihúzzuk a képernyőre. Ezt nehéz lehet látatlanban elképzelni, de ha valaki kipróbálja, egyértelművé válik a dolog. Az ikonok helyét később úgy rendezhetjük át, hogy hasonlóan az előző megoldáshoz nyomva tartjuk az elemet, majd elhúzzuk a kívánt helyre. Eltüntetni a nyomva tartás közben megjelenő, kuka ikonra húzva tudjuk őket.


Az ikonok kirakásának másik módja, ha ujjunkat pár másodpercig egy üres felületen tartjuk a kezdőképernyőn, vagy a készüléken található Menu gomb megnyomása után a Hozzáad lehetőségre nyomunk. Ilyenkor felkínálja a szoftver a lehetőségeket: Parancsikonok (Gyorsbillenytűk) – erről már beszéltünk; Mappák – az ikonokat mappákba rendezhetjük, ha szimplán a létrehozott könyvtárba behúzzuk őket; Háttérképek – a telefon beépített háttérképeit, illetve a memóriakártyára másoltakat (Galéria) használhatjuk; 

Widgetek


Mik is a widgetek? Mini alkalmazások, melyekkel díszíthetjük, hasznosabbá tehetjük kezdőképernyőnket. Widget lehet például egy óra, egy naptár, egy jegyzettömb. De kirakható a zenelejátszó kezelője is, vagy egy gomb a gyors profilváltáshoz. Működésük könnyen kiismerhető, és nagyon praktikusak, főleg úgy, hogy több ezer új widget tölthető le az alap kínálat bővítése érdekében. (nemsokára jövök egy mini-cikkel a widgetekről)

Az ujjunkkal jobbra, illetve balra lapozva az alapképernyőn, több üres oldal érhető el, ahová további widgeteket tehetünk ki.

Általában 5 ilyen oldal van, de ezek száma gyártónként, illetve modellenként eltérhet.

Alkalmazás indító


Alul található a „menübe” való belépéshez szükséges gomb. Ez egy 4x4 négyzetből álló négyzet. Mellette van még két gyorsindító, melyek nem lecserélhetőek. Innen gyorsan elérhetjük a böngészőt, valamint a hívással kapcsolatos funkciókat. Ennek a kis résznek a szélén biztosan feltűnik mindenkinek az a pár pont. Ezeket megnyomva a már említett, oldalak közti görgetés oldható meg, illetve jelzi, hogy jobbra és balra még hány oldalunk van, ahova pakolhatunk.

A „menüt” azért írtam idézőjelek közé, mert nem igazán az, aminek a neve mutatja. Az alkalmazásindító sokkal jobb kifejezés rá. Ugyanis itt csupán az előre, illetve utólag telepített alkalmazások ikonjait kapjuk meg ömlesztve. 

Lock screen


A lock screen az a rész, amely a készülék „billentyűzárba” tétele után, a felélesztésekor (képernyő újra bekapcsolása) jelenik meg. Itt megjelenik a status bar, a szolgáltató neve, a dátum és két csúszka melyek ellentétes oldalra való elhúzásával feloldható a képernyőzár vagy gyorsan csendes módba küldhető a telefon.

Remélem sikerült egy általános, érthető összefoglalást adnom a rendszer alapjáról. Nemsokára érkezek az ígért mini-cikkekkel és természetesen a sorozat folytatásával, melyben pár trükköt mutatok a most említett részekkel kapcsolatban és részletesen kivesézzük az alapalkalmazásokat.

Alma’spite

Kapcsolódó cikkek:

Android, kezdőknek és haladóknak | II. rész

Android, kezdőknek és haladóknak | I. rész

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.

2011. okt. 31.

Android, kezdőknek és haladóknak | 2. rész

Nem kellett sokat várni, mert már itt is vagyunk a cikksorozat 2. részével. Vagyis sorozatban a másodikkal, mivel ez szerintem nem tekinthető folytatásnak. Inkább, amolyan kiegészítés az elsőrészhez, vagy egy külön mini-cikk. Ma az Android verziói és fejlődéstörténete van terítéken


 

Múltkor említettem, hogy 2005-ben a Google megvette az Androidot. A fejlesztések felgyorsultak és 2008 októberében a keresőóriás egy működő rendszert adott ki a kezei közül. Nem hiába írtam, hogy működő és nem azt, hogy használható, ugyanis ez még egy igencsak hiányos történet volt. Nem is lett publikus, csak egy szűkebb fejlesztői kör rendelkezhetett a szoftverrel. Emellett kiadtak vele egy koncepció-telefont is, mely a G1 nevet viselte. Így indult tehát útjára, a mára világsikerré lett „robotos” rendszer.

Ez volt az 1.0-s verzió, fedőnevén az Apple Pie (almás pite). Egy pár sorban erről is megemlékeznék, ugyanis véleményem szerint a Google marketingesei, remek munkát végeztek, mikor kitalálták ezt a névrendszert. Ugyanis az egyes verziók, az angol abc egymás után következő betűivel kezdődő sütemény- és édességfélék nevével vannak fémjelezve. Így azoknak, akik ebből az egyszerűséget igen nagymértékben nélkülöző mondatból ki tudták szűrni a lényeget, már világossá volt, hogy a következő –az-az 1.1-es – verzió neve, B-vel fog kezdődni. És ez így is van, a következő lépés a Banana Bread (banánkenyér) volt. Ez egy meglehetősen jelentéktelen verzió , sok helyen meg sem emlékeznek róla. Igazából a G1-en talált, apróbb hibákra volt egy javítás.


Másfél év kellett az első verzió kikerülése után, hogy a fejlesztők rászabadítsák, kész teremtményüket a világra. A „szörnyeteget”, pedig az 1.5, pontosabban a Cupcake (muffin) testesítette meg. Új kernelt választottak alapul, és rengeteg hibát, hiányt javítottak, pótoltak benne. Itt váltak elérhetővé olyan funkciók, mint a bluetooth fejhallgatók használata, vagy a billentyűzet automatikus kiegészítési képessége. Pár hónappal később érkezett egy, a korábban már látott javításhoz hasonló, új verzióként kiadott csomag. Ez volt a Donut (fánk) - 1.6. (Számos javítást tartalmazott, a legfontosabbak talán, a nagyobb felbontású eszközök támogatása, vagy a hangfelismerésen alapuló funkciók megjelenése.


És el is érkeztünk az Android történetének 2. nagy fejezetéhez. Ez a hatalmas horderejű változás, a verziószámban is meglátszik, ugyanis 1.6-ról egyből a 2.0-ra ugrott a kód. Az Eclair (ekler fánk) végre hardveres optimalizációt, multi touch támogatást és teljesen újragondolt felületet kapott. De itt találkozhattunk először a sokak által kedvelt élő-háttérképekkel is. A 2.0 nem került ki telefonokra, ahogy a 2.0.1 sem. A publikus és igen elterjedt verzió, a 2.1 lett.


Viszont hírnevében nem előzhette meg az igazi nagyágyút, a napjainkig legtöbb telefon által futtatott 2.2-t: a Froyo-t (Frozen yoghurt=fagyott joghurt). Az újabb gyorsítást elősegítő változtatások mellett támogatást nyert a legújabb, teljes értékű flash szabvány és az sd-kártyára másolás képessége. A háromszorosára gyorsított böngésző és a wifi megosztás pedig már csak hab a tortán… vagyis a fagyasztott joghurton.


És lassan a jelenben is vagyunk. Ugyanis elérkeztünk a 2.x-es sorozat végére. 2010 decemberében a Mikulás meghozta az utolsó mohikánt, a 2.3 alatt futó Gingerbread-et (mézeskalács). A szokásos javításokon kívül nem sok látható újítást hozott, habár kicsit ő is megváltozott megjelenését tekintve. Talán a legnagyobb figyelmet a felújított másolás/beillesztés rendszer és az újragondolt billentyűzet érdemli.

Ezután 2011 elején elindult egy másik ág is. Teljesen függetlenül a többi verziótól, létrejött a tabletekre optimalizált Android. Az új harctérnek, új szám is dukál, így a Honeycomb (törökméz) a 3.0-s sorszámot kapta. (létezik több 3.x-es verzió, de ezek mind csak javításokat tartalmaznak) Ez mind funkcionalitásban, mind a megjelenésében a nagyobb érintőfelületekre lett tervezve.

És az abszolút jelen került a sor végére: közismert nevén az Ice Cream Sandwich (jégkrém szendvics). A 4.0-s változatot a cikk megírása előtt pár nappal tárták a nyilvánosság elé. Ez a verzió, megszünteti a két ágat és egyesíti a 2.3-as és 3.0-s változatot. Így végre újra egységes és mindenki által használható Androidunk van. Az ezzel kapcsolatos újításokról és funkciókról tucatnyi cikket lehet olvasni mostanában az interneten. Igazából, amíg nem fogtam a kezemben ilyen terméket, vagy nem láttam, tapasztaltam, olvastam róla részletesebb ismertetőt, addig nem akarok belefolyni a részletekbe. Ezt a részt később kiegészítem (és új verziók megjelenése esetén az egész cikket folyamatosan frissítem).


Ennyi lett volna egyelőre. Az update-ekkel folyamatosan jövök majd és hamarosan jön a cikksorozat 2. része is, ahol meg nézzük, hogy mi is történik, ha bekapcsolunk egy Androidos telefont és megpróbálok hasznos instrukciókat adni, merre is induljunk el, a rendszer felfedezésében, ha később képességeinkhez mérten maximálisan szeretnénk kihasználni, a robot által nyújtott lehetőségeket. Húú… nem is lett olyan mini-cikk :D Mostantól minden héten szombaton jelenik meg a sorozat folytatása.

Alma’spite

Kapcsolódó cikkek:

Android, kezdőknek és haladóknak | I. rész

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.

2011. okt. 23.

Android, kezdőknek és haladóknak | I. rész

Manapság ha bekapcsoljuk a TV-t vagy a számítógépet, mindenhonnan azt halljuk, hogy okostelefon, telefonokosítás, android market és így tovább. Fejlett és modern világunkban ezek a szavak kezdenek alappá válni, mégis sokan nem tudják, mit is takarnak ezen kifejezések
Sokszor látok jól szituált üzletasszonyokat Samsung Galaxy S-el. Bemennek a mobilszolgáltatójukhoz és kérik a TV-ből hallott „Androidot”. Nem tudják, hogy mit is tartanak igazán a kezükben csak azt, hogy egyszerűen kezelhető, szép és nincs vele sok gond. Tekintsünk tehát most kicsit be a kulisszák mögé és nézzük meg, mi is folyik a háttérben.


Az Android egy nyílt forráskódú operációs rendszer. Ezzel a tőmondattal a lényeget meg is fogalmaztuk, de igazából sokaknak gőzük sincs arról, hogy ez mit jelent. Az oprendszer fogalmával azért valószínűleg minden, számítógépes világban kicsit jártas felhasználó képben van. Ha nem ugrik be erről a szóról semmi, akkor lényegében a „Windóz” is ez. Ezt nyomjuk az egerünkkel a monitoron, ezt látjuk mi, ez rejti el azt a sok csúnya 1-est és 0-t, ami a háttérben végzi az érdemi munkát. Nos, az Android (és minden mobil operációs rendszer) ezt teszi meg, hordozható eszközeinken. Elrejti a mögötte futó feladatok ezreit, köznapi, városias nyelvezettel élve: ezt tapicskoljuk. A nyílt forráskód pedig, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni annyit, tesz, hogy a rendszert bárki szabadon felhasználhatja és oda telepítheti, ahova akarja. Valamint bárki fejleszthet rá alkalmazást, ha meg van hozzá a képessége. Ez nem ilyen egyszerű természetesen, de a lényeg nagyjából ennyi. De honnan is jön mindez?



A háttérben hatalmas munka áll. Ahhoz, hogy ma megtehessük, amit megteszünk rengeteg cég sok éves munkája kellett. Ez a munka akkor gyorsult fel, mikor 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű fejlesztő vállalatot és ezzel egyidejűleg létrehozta az Open Handset Alliance név alatt futó cégcsoportosulást. A mobil iparág legnagyobb nevei csatlakoztak, hogy valami fantasztikust adhassanak az embereknek. A mára kialakult helyzet alapján mondhatjuk, hogy összefogtak ezek a cégek, hogy megdöntsék az Apple és az iPhone hatalmát a smartphone piacon. A rendszert rugalmasra tervezték, így elviekben szinte bármilyen szórakoztatóelektronikai és mobilkommunikációs eszköz futtatni tudja.


A két fő csapásirány az okostelefonokhoz és a tabletekhez vezet. Ezek az eszközök érkeznek Androiddal manapság. Okostelefonok. Tabletek. WTF?! Az okostelefonok (alias smartphone-ok) valamilyen fejlettebb, szoftveresen bővíthető oprendszerrel felszerelt telefonok.(A tévhitekkel ellentétben nem főznek kávét, nem köszönnek előre, de még a fizika leckénket sem írják meg.) A tabletek, pedig gyakorlatilag billentyűzet nélküli, érintőképernyős netbookok. Az egyik lényeg az ilyen okos cuccoknál, hogy rendelkeznek egy stabil és folyamatosan bővülő alkalmazáskészlettel. Esetünkben ezen aplikációk gyűjtőhelye az Android Market. Ide minden robotot használónak belépési joga van (egy gmail regisztráció után) és szabadon tölthet le alkalmazásokat. 


Mára több mint 300 000 program várja a látogatókat/vásárlókat és ez napról napra bővül. Ez pedig nagyon fontos. Hogy miért is? Habár lehet, hogy hülyén hangzik, de az okostelefonok igazából buták. Vagyis addig buták, amíg okossá nem tesszük őket. Például Jóska bácsi kijön kedvenc mobilszolgáltatójától egy vadiúj telefonnal. Persze hogy nem buta telefont vett, hiszen ő csak a 8 általánost végezte el, valakinek ki kell egészíteni a hiányosságokat. Mikor hazaér szeretné elolvasni ezt a cikket, hogy megtudja, mit is fog a kezében. Ajjaj. Ez a szöveg Wordben íródott. Az Android pedig buta, nem tud .doc-ot olvasni. Mit is tegyünk? Hát mennyünk az Android Marketre. Az majd segít. Jóska bá beírja a keresőbe, hogy „word reader” és máris kap 68 alkalmazást. Az elsőnél sok csillag van. Rányom. Látja, hogy honfitársai mind azt írják hozzá, mennyire jó használni ezt a programot és mennyi mindent tud. Hát nem is tétovázik, megérinti a letöltés gombot. Le is jön, települ, Jóska bá pedig végre megtudja, mi is az az okostelefon. Ez egy egyszerű példa volt, de nagyjából ennyiről szól. Mi okosítjuk az igényeink szerint a telefonunkat, az általunk letöltött applikációkkal.


Ha esetleg érdekelnének az Android verziói, a rendszer működése és az alap funkciók, akkor a cikksorozat folytatása neked szól. Nemsokára jövök a második résszel.


To be continued…

Alma'spite

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerőseiddel is.